Ajándékba készült egy kedves ismerősömnek, aki az elmúlt egy évben nagyon kemény dolgokon ment keresztül és ma eljutottunk Pannival meglátogatni.
Itt olvashattok róla, ajánlom mindenkinek, mert példaértékű a hozzáállása a történtekhez. Most már azért dolgozik, hogy visszatérhessen a munkába.
Tészta:
113 g olvasztott vaj 130 g cukor 3 tojás 60 ml tej 1 rúd vanília magja
195 g liszt 2 tk. sütőpor csipet só
A piros hozzávalókat robotgéppel simára kevertem, majd beleszitáltam a kék dolgokat és 16 cm tortakarikában sütöttem meg. Három lapra vágtam, majd forró eperdzsemmel megkentem őket.
Krém:
500 ml tejszín
30 dkg étcsokoládé
A tejszínben folyamatos kevergetés mellett kis lángon feloldottam a csokit, majd egy éjszakára hűtőbe tettem. Felhasználás előtt robotgéppel sűrű krémmé vertem.
A tortához sok ez a krém, de nekem a tegnapi kis csúcsok is ebből készültek, készítettem még egy adag tésztát a piskotakarikákhoz, ill. a torta tetején lévő csoki is abból készült. Két téglalapot vágtam, majd az egyiket kettéosztottam, úgy, hogy az egyik darab kicsit nagyobb legyen. A kisebbet négy téglalapra vágtam, ebből lettek a csokikockák. A darabokat lekvárra illesztettem össze. A tortát ill. a csokit, chokoflex-el burkoltam. Formixből készült a fehér kör, ill. a lila csomagolópapír, amit színezőpasztával festettem meg. Burkolás előtt a tortát vajkrémmel kentem körbe, ebből készült a csokin a felirat is. A lila ill. a fehér formixből virágokat szúrtam ki, ebből lett az oldalán a díszítés.
A burkolás egyre jobban megy, egyre kevésbé ráncosodik, bár a chokoflex-el nehezebb dolgozni, gyorsabban kell, mert a kézmelegtől olvad, ragad. A tetején a milka csoki sajnos nem lett szép, túl vastag, és a felirat sem az igazi, de írókázáshoz nagyon ügyetlen a kezem, az már a mézeseknél kiderült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése